A hőszivattyúk bemutatása

A hőszivattyús rendszerek modern, környezetbarát technológián alapulnak. A rendszer működése során nem bocsát ki káros anyagot és nagymértékben csökkenti az energiafelhasználás költségeit.

A hőszivattyú üzemeltetéséhez csak áramra van szükség. Használata jóval olcsóbb, mint az egyéb fűtési rendszereké.  Napelem beépítésével együtt akár nullázható is a rezsiköltségek meghatározó hányada (villany, fűtés, hűtés, melegvíz ellátás).

A hőszivattyú népszerűsége folyamatosan növekszik, nagyon gyakori az előfordulásuk a skandináv országokban, Németországban, Franciaországban, illetve Ausztriában, melyet jelentős támogatások is segítenek. Magyarországon is támogatják a hőszivattyúk telepítését. 2017-ben az Otthon Melege, majd 2021-ben az Otthon felújítási program keretében, valamint számos vállalati pályázatban is elérhetővé váltak.

A hőszivattyú a jövő egyik megújuló technológiája, modern, környezetkímélő megoldás!

A hőszivattyúk működési folyamata 

A hőszivattyú hőt von el a környezetből és ezt alkalmazza a lakás fűtésére, valamint meleg víz készítésére is. A hőszivattyúk viszont fordított üzemmódban is működnek, ebben az esetben melegebb hely hűtésére is használhatóak.

A hőszivattyú működésekor a használati melegvizet készíti el az erre szolgáló tárolóba. Amikor elkészült a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű használati melegvíz, akkor visszatér a fűtési melegvíz készítéséhez.

Új építések esetén felületfűtést – padló- vagy falfűtés – javaslunk, mert ebben az esetben lesz a rendszer a leghatékonyabb és legkomfortosabb.  Meglévő radiátoros rendszer felújítása, korszerűsítése esetén is lehetséges a hőszivattyú használata, de csak az erre a feladatra megfelelő típus esetén.

Miért érdemes hőszivattyút beépíteni?

Környezetbarát megújuló energia. Energiatakarékos (magas hatásfok). Megbízható teljesítmény.  

Teljeskörű: hűtés, fűtés, meleg vízellátás megoldása egy eszközzel.

A hőszivattyúk gazdaságosabban üzemelnek, mint a gázkazánok vagy az elektromos fűtőtestek. 1 W elektromos áramból nagyjából 3-4 W fűtőteljesítmény előállítására képesek, ezáltal egy egyszerű elektromos fűtésnél is kb. 4x hatékonyabb az üzemeltetésük.  Egy levegő-víz hőszivattyú beépítésével kb. 40%-os üzemeltetési költséget is meg lehet takarítani egy gázkazánnal összevetve. Mindezek mellett a hőszivattyúval fűteni és hűteni is lehet, illetve napelemmel kiegészítve akár 0 Ft is lehet a fűtésszámla.

A H árszabás, vagyis a H tarifa lényege a környezetkímélő, megújuló energiaforrást használó fűtési technológia támogatása. Az egész országban elérhető a fűtési időszakban, vagyis október 15-től április 15-ig folyamatosan. A H tarifát a lakossági felhasználók hőszivattyús technológiát alkalmazó és megújuló energiaforrást használó fűtési rendszerek esetén vehetik igénybe. A H tarifa árszabása az elérhető áramtarifák közül a legkedvezőbb (~22–24 Ft/kWh), alacsonyabb a vezérelt (éjszakai) áramnál is. Fontos kiemelni, hogy a 2022. augusztus 1-jével érvényben lévő villamosenergiaár-változás nem érintette a H tarifát, annak díja nem lett magasabb, és nem korlátozott. Viszont a H tarifa szezonális, így fűtési időszakon kívül A1 tarifán tudjuk üzemeltetni a hőszivattyút, de ennek mérőórája külön felhasználási helynek minősül, ezért erre és a rendes mérőóránkra külön-külön érvényes az A1 tarifán megállapított kedvezményes árú mennyiség. Tehát a fűtési idényen kívül eső fél évben – A1 tarifa alkalmazásakor – is érvényes a kedvezményes árszabáshoz meghatározott 2523 kWh/év fogyasztási határérték.

Telepítési információk, költség tényezők:

A hőszivattyúk ára viszonylag magas, de minden szempontot érdemes figyelembe venni, mivel fűtésen kívül hűtésre, valamint a használati meleg víz előállítására is alkalmasak ezek a berendezések. Utóbbihoz mindenképpen szükséges egy HMV tároló, ami egy használati melegvíz tartály.  Egyéb eszközökre is szükség lehet, például fan-coilra (hőleadó), puffer tartályra, mágnes szelepekre, hőcserélőre, termosztátokra. A garanciához minden esetben feltétel, hogy a beüzemelést arra jogosult cég végezze el.

Nézzünk egy hozzávetőleges példát:

Milyen beruházási költséggel számoljak?

Egy 100-120 m2-es családi ház esetében egy jól működő hőszivattyús rendszer kiépítése, ahol egy split hőszivattyú látja el a fűtést és a vízmelegítést az nagyságrendileg a 2,5-3 millió forintos sávban van. Ebben az árban a felületfűtés, vagyis a radiátorok vagy a padló, esetleg falfűtési rendszerek nincsenek benne, ebben az árba  a hőszivattyú rendszernek az alap tartozékai és a szerelési munkálatok tartoznak bele.  Természetesen adatok tájékoztató jellegűek, márkától és helyi beépítési körülményektől függően változhatnak.

Mekkora villamos teljesítmény szükséges?

Hőszivattyúk teljesítménye és fogyasztása alapvetően típus- és teljesítményfüggő.  Általánosságban kijelenthető, hogy 12kW és 16kW teljesítményű hőszivattyúnak legalább 3*20 Amper szükséges, a 8kW pedig 1*20 Amper. A 6kW és a 4kW-os rendszerhez elegendő az 1*16 Amper.

Karbantartás:

Röviden: fontos. Fontos, hiszen egy nagy értékű beruházásról van szó, melyet hosszú távon érdemes fenntartani. Minden fűtési szezon előtt érdemes a rendszert átvizsgálni. Többek között ki kell tisztítani a szűrőket és az iszapleválasztókat, ellenőrizni kell a keringtető szivattyúkat is. Javasolt szakemberrel hívni, illetve ez garancia érvényesítés feltétele is lehet.

Hőszivattyú fajtái 

Levegő

A levegő-víz hőszivattyú a levegőből vonja el a hőt és ezt juttatja be a lakásba. A levegő áramlását a beépített kompresszor vezérli, ami a hőt/hideget keringteti az épületben.  Az eszköz egy klímaberendezésre hasonlít.

A hőszivattyú speciális hűtőkörével (kompresszor-kondenzátor-adagoló-elpárologtató) és hűtőközegével (leggyakrabban R32-vel) a kültéri egységet a környezeti hőmérséklet alá hűti, majd az így kinyert hőmennyiséggel a belső hőcserélőt fűti. Ezzel a módszerrel állítja elő a fűtési vizet és némi extrával akár a használati meleg vizet is.

A külső hőmérséklet csökkenésével a hatásfoka is csökken. A modern renszdszerek folyamatos üzemet biztosíanak akár -25˙C-ig.  Amennyiben  ilyen típusú levegő-víz hőszivattyút építünk be, akkor nem kell kiegészítő fűtést sem alkalmazni. Ezek a hőszivattyúk optimális üzemelés mellett SCOP=4 jósági hatásfokon is működhetnek az éves üzemet figyelembe véve, ami annyit jelent, hogy 1kW villanyáram befektetésével, 4kW hőmennyiséget állíthatunk elő. Fontos, hogy ez a kiváló hatásfok csak akkor érhető el, ha a lehető legalacsonyabb hőmérsékletű fűtési vizet állíttatjuk elő. Ebből eredően pusztán radiátoros fűtési rendszerhez nam hatékony. Elsősorban felületfűtéshez, azaz padló-, mennyezet- és szükség esetén esetleg falfűtéshez ajánlott alkalmazni. A hőzsivattyúk belépítéséhez speciális hűtős épületgépészeti jogosultság (F-gáz) és nagyfokú szakértelem szükséges, ami miatt kevés kivitelező fogja ajánlani, ezen ismeretek és jogosultságok hiányában.

Geotermikus

A geotermikus (talajszondás) rendszer a föld hőenergiáját hasznosítva juttat fűtési energiát a kívánt helyre. A kiépetés során le kell fúrni több 60-100m mélységű lyukat, amelybe szondát kell rakni, ezáltal a talaj hőenergiáját tudjuk gazdaságosan kinyerni. Ez egy költséges és engedélyköteles kivitelezés.  Ezzel összevetésben, viszont jelenleg a talajszondás kinyerési mód az egyik legjobb hatásfokú hőszivattyú. Tehát a beruházási költségek magasabbak, de a gazdaságos üzemeltetés hosszabb távon fenntartható.

Víz

A víz-víz hőszivattyú a melegvíz előállítás egy környezetbarát, tiszta és költséghatékony módja. A vízből kétféle módon is elvonhatjuk a hőt. Természetes vizekből, tavakba, patakba helyezett csöveken keresztül vezetjük a vizet az elpárologtató oldali hőcserélőhez, vagy fúrt kúton keresztül a talajvizet keringetjük ugyanígy. Fontos, hogy a vizet szűrni kell, óvni a készüléket a szennyeződéstől. A lehűtött vizet nem szabad ugyanabba a kútba visszavezetni, ezért minimum két kútra van szükség. A kútból kinyert hőenergiának lehet létjogosultsága, de csak meglévő kút esetén ajánlott, ráadásul a megdolgozott melléktermék vizet is el kell vezetni – így nehezen tervezhető a kivitelezése, költség igényes, ezért viszonylag kevesen választják. Tó és patak  esetén ez nem robléma, mert a vízből fagyálló folyadék segítségével vonjuk el a hőt. 

Foglaljuk össze miért érdemes a levegő-víz hőszivattyú rendszert választani!

Kiemelkedően kedvező energia hatékonyságot lehet elérni, csökkenthetők az állandó költségek, könnyű telepíthetőség, valamint környezetkímélő, semmilyen károsanyag nem kerül a levegőbe, emellett viszonylag csendes a működése, és könnyen, intelligensen szabályozható.

A hőszivattyú könnyen kapcsolható hagyomásnyos fűtési rendszerekhez is. (pl: szén, pellet vagy olajfűtés, gázkazán, cserépkályha), -25 és +45 ºC  között működő képes, nem merül fel szénmonoxid mérgezés veszélye. Olcsó a karbantartása és üzemeltetése.

Ha mindent számításba veszünk, ár-érték alapján ez az egyik legjobb fűtési rendszer. Továbbá ugyanazzal a rendszerrel a hűtési igény is megoldható. Amennyiben napelem létesítéssel együtt építjük ki a rendszert, a villamosáram díjakon felül a fűtési, hűtési rezsi költségeinket is lenullázhatjuk. Végül, de nem utolsó sorban sokat tettünk környezetünk megóvása érdekében is.